Az, hogy egy kerékpár belső tömlőjét cserélni kell, elsősorban az öregedés mértékétől, a fizikai sérülésektől, a szivárgások gyakoriságától és az életkorától függ. Íme a konkrét kritériumok:
Gyakori szivárgások vagy túlzott javítások: Ha a belső cső rövid időn belül ismételten szivárog, még nyilvánvaló defektek nélkül is, az mikroszkopikus lyukakat vagy az anyag elfáradását jelezheti. Különösen akkor, ha ugyanazt a helyet több mint 2-3 alkalommal javították, ajánlatos azonnal cserélni, hogy elkerülje a hirtelen meghibásodást lovaglás közben.
A gumi öregedése, repedése vagy megkeményedése: A napfénynek, nedvességnek vagy olajnak való hosszan tartó expozíció a gumi elvesztéséhez vezethet rugalmasságából, ami finom repedéseket (repedéseket) vagy általános keményedést eredményezhet. Az ilyen belső csövek még defektek nélkül is nagyon érzékenyek a nyomás alatti szétrepedésre, ami biztonsági kockázatot jelent.
Kidudorodások vagy helyi kitágulások a gumiabroncsban: Ha a belső tömlő abnormálisan kidudorodik egy bizonyos területen, nagy nyomás alatt, az szerkezeti sérülést és csökkent szilárdságot jelez, ami nagy valószínűséggel felrobban menet közben. Azonnal hagyja abba a belső cső használatát, és cserélje ki.
A 3 évesnél idősebb vagy 3000-5000 kilométeres futásteljesítményű belső csövek természetesen elöregednek, még akkor is, ha sértetlennek tűnnek. Általában 3-5 évente, vagy a vezetési gyakoriságtól és az útviszonyoktól függően korábban javasolt a cserét. A hosszabb ideig használaton kívül tárolt belső csöveket is ellenőrizni kell, hogy nem keményedtek-e vagy veszítettek-e rugalmasságuk.
Belső tömlők, amelyek nem képesek fenntartani a nyomást: Ha a felfújás után rövid időn belül jelentős leeresztés következik be (nem a szelepszár miatt), és kizárták az olyan tényezőket, mint a külső gumiabroncs defektje vagy idegen tárgyak a keréktárcsán, akkor nagyon valószínű, hogy maga a belső tömlő is lassan szivárog, és azonnal ki kell cserélni.
